Az énekes rigó lett az év madara 2026-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) „Év madara” lakossági internetes szavazása alapján.
Magyarországon az énekes rigó a második leggyakoribb rigófaj. Neve az európai viszonylatban is az egyik legszebbnek számító énekére utal.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
Az énekes rigó, a városokban is elterjedt fekete rigónál kisebb, a hím és a tojó egyforma külsővel rendelkezik. A madarak felül olívbarna színezetűek, fehéres torokkal, a begy, a mell és a testoldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal csíkozott. A szárny és a farok tollai sötét olajbarnák, a repülés közben láthatóvá váló alsó szárnyfedők sárgásak. A fészekből kirepült fiatalok megjelenése az öreg madarakhoz hasonló, kivéve, hogy a szárny fedőtollainak végén feltűnő sárga „rigófoltok” láthatók.
Az énekes madár elterjedését tekintve Eurázsiában őshonos, de a korai európai bevándorlókkal a faj eljutott Ausztráliába és Új-Zélandra is. Magyarországon általánosan elterjedt.
Az énekes rigó eredeti élőhelyét a dús aljnövényzetű lomb- és elegyes, valamint a fenyőerdők jelentik. Elsősorban Nyugat-Európában, de az elmúlt néhány évtizedben már Magyarországon is elkezdődött a faj településekre költözése, így mind gyakrabban találkozhatunk velük a kertekben és parkokban is.
Ezeknek a kismadarak a táplálkozásuk során a gerincteleneket, a földigilisztát és az ízeltlábúakat, köztük sok hernyót, csigát is fogyasztanak. Nyáron és ősszel sok bogyót fogyasztanak, és a fiókák etetéséhez is használja ezeket a táplálékokat.
Az énekes rigó évente kétszer is költ. Fészkét száraz növényi szálakból, apró gallyacskákból építi, klasszikus, csésze alakú fészkét fák ágainak törzshöz közeli részére és bokrokba rejti el.
Az énekes rigó a tojója alkalmanként 4-5 (ritkábban 3-6) kékeszöld tojást tojik és ezeket 12-13 nap kotlással egyedül költi ki, a hím eközben a közelben énekelve védi a pár területét. Az énekes rigó párok gondos szülők, a fiókákat mindkét szülő eteti, így a kis madárkák gyorsan tudnak fejlődni, és már két hét után el is hagyják a fészket, ugyan ekkor még alig tudnak repülni, ezért a sűrű aljnövényzetben bujkálnak a ragadozók elől, és további közel két héten át jellegzetes eleségkérő hanggal hívják magukhoz az őket még mindig tápláló szülőket.
Mivel az énekes rigó vonuló madár, így ezt a madárfajt is veszélyezteti az európai, észak-afrikai és közel-keleti mediterráneumot célzó térségben a még mindig élő hagyományt jelentő, évente mintegy 25 milliósra becsült madárbefogás- és vadászat. Ezek a befogások ellen a BirdLife International (melyben Magyarországot az MME képviseli), más szervezetek (például a Committee Against Bird Slaughter – CABS), továbbá az érintett országokban működő nemzeti madárvédelmi szervezetek folyamatos felvilágosító, figyelem felhívó munkával igyekeznek megóvni az énekes rigó állományt.
Forrás: mme.hu
