Történelmi fordulat történt az Európai Unió villamosenergia-termelésében.
2025-ben a szél- és a napenergia együtt először termelt több áramot, mint a fosszilis tüzelőanyagok – derül ki az Ember energetikai agytröszt friss elemzéséből.
A változást elsősorban a napenergia gyors bővülése hozta. Eközben a szén szerepe történelmi mélypontra esett. Az EU ugyanakkor továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a földgázra.
Megújulók az élen az áramtermelésben
A jelentés szerint 2025-ben a nap- és szélenergia az uniós áramtermelés valamivel több mint 30 százalékát adta.
Ezzel szemben a fosszilis energiahordozók – a szén, a gáz és kisebb részben az olaj – 29 százalékos részesedést értek el.
A megújuló energiaforrások összességében – a vízenergiát és a biomasszát is beleszámítva – 47,7 százalékra emelkedtek.
A nukleáris energia 23,4 százalékkal járult hozzá az áramtermeléshez.
A napenergia húzta a növekedést
A napenergia önmagában már 13 százalékot tett ki az EU áramtermeléséből.
Ez volt a negyedik egymást követő év, amikor a napenergia több mint 20 százalékos ütemben bővült.
A növekedést főként a telepített kapacitások 19–20 százalékos emelkedése hajtotta.
Több országban – köztük Magyarországon, Spanyolországban és Hollandiában – a napenergia már az áramfogyasztás több mint egyötödét fedezi.
Gázfüggőség és emelkedő árak
A jelentés arra is rámutat, hogy miközben a megújulók rekordévet zártak, a vízenergia-termelést aszály sújtotta.
A szélenergia kibocsátása eközben enyhén csökkent.
Ennek következtében a gázalapú áramtermelés nyolc százalékkal nőtt, részesedése 16,7 százalékra emelkedett.
Az Ember szerint ez növelte az importált gáz költségeit. Hozzájárult az áram nagykereskedelmi árainak emelkedéséhez is.
Történelmi mélyponton a szén
A szén részaránya 2025-ben 9,2 százalékra süllyedt. Ez történelmi mélypontnak számít.
A Reuters felidézte, hogy Németország és Lengyelország is rekordalacsony szénfelhasználást ért el.
Az Ember szerint mindez azt jelzi, hogy a szén kivezetése strukturális és visszafordíthatatlan folyamat az Európai Unióban.
Geopolitikai kockázatok és jövőbeli célok
Az elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy az EU 2025-ben továbbra is ki volt téve az energiaexportőrök politikai nyomásgyakorlásának.
A megoldást a megújuló energiaforrásokba irányuló beruházások további növelésében látják.
A jelentés emlékeztet arra, hogy az EU legkésőbb 2027 végéig teljesen függetlenítené magát az orosz földgáztól.
A tervek szerint a vezetéken érkező orosz gáz hosszú távú szerződéseit 2027. november 1-jéig kivezetik.
Az Ember szerint a villamosenergia-hálózatok fejlesztése, az akkumulátoros tárolás bővítése és a keresletoldali szabályozás erősítése tenné lehetővé a szél- és napenergia nagyobb arányú integrálását.
Ez egyszerre javítaná az ellátásbiztonságot és segítene stabilabb energiaárakat elérni.
Forrás : mti
