Kezdőlap Kultúra, bulvár A vályogházak mentettek életeket a legnagyobb magyar földrengés idején

A vályogházak mentettek életeket a legnagyobb magyar földrengés idején

0
357
  1. június 28-án minden megváltozott Komáromban. Magyarország írott történetének egyik legerősebb földrengése rázta meg az észak-dunántúli térséget, amelyet a kutatók utólag 6,3-as magnitúdójúra becsültek. A földmozgás néhány másodperc alatt romba döntötte a város jelentős részét, mégis meglepően kevés halálos áldozatot követelt a pusztítás mértékéhez képest.

A tragédia során 63 ember vesztette életét, több mint 120-an megsérültek, miközben Komárom épületeinek közel egyharmada összeomlott.

A szegények házai bizonyultak a legerősebbnek

A korabeli feljegyzések szerint a legnagyobb károk nem a paraszti portákon, hanem a tehetősebb polgárok masszív kőépületeiben keletkeztek.

Ennek oka az építési technológiában rejlett. A falusi lakosság vályogból és fűzfavesszőből készült, rugalmas szerkezetű házakat emelt, amelyek jobban követték a talaj mozgását. A szélesebb alapokra épített falak és kémények kevésbé omlottak össze, így sok lakó életét megmentették.

Ezzel szemben a nehéz kőfalakból, boltozatokból és emeletekből álló városi épületek sokkal sérülékenyebbnek bizonyultak.

Mária Terézia is vizsgálatot rendelt el

A földrengés után Mária Terézia részletes kárfelmérést rendelt el. Az elkészült jelentésekből nemcsak a pusztítás mértéke derült ki, hanem az is, hogy elsősorban a vagyonosabb családok szenvedtek jelentős anyagi veszteségeket.

A korabeli dokumentumok és Karl Friedel festményei ma is fontos forrásai annak, hogyan zajlott le Magyarország egyik legnagyobb természeti katasztrófája.

Nem ez volt az utolsó nagy rengés

Komárom térségében a föld később sem nyugodott meg teljesen.

1783-ban egy újabb jelentős földrengés mintegy ötszáz házat rongált meg, majd a következő évtizedekben átlagosan húszévente ismétlődtek az erősebb földmozgások egészen az 1850-es évekig.

A katasztrófa egyik legismertebb emléke a zsámbéki romtemplom, amely az 1763-as földrengés következtében omlott össze végleg, és ma is az ország egyik legismertebb történelmi látványossága.

A későbbi évszázadokban Kecskemétet, Egert, Dunaharasztit és Berhidát is jelentősebb földrengések rázták meg, azonban a korszerűbb építési technológiáknak köszönhetően ezek már jóval kevesebb emberéletet követeltek.

forrás:SZmo