Rendkívüli ülést tart hétfőn az Alkotmánybíróság, amelyen több jelentős alkotmányossági kérdés is napirendre kerül. A testület egyebek mellett a Sulyok Tamás elmozdítása kapcsán benyújtott indítványt tárgyalja, de foglalkozik az országgyűlési képviselők 12 éves mandátumkorlátjával és az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves korhatárral is.
Az ülés különlegessége, hogy az Alkotmánybíróságon hivatalosan augusztus 28-ig ítélkezési szünet van, a testület azonban augusztus 17-re teljes ülést hívott össze.
Hétfőn tárgyalják Sulyok Tamás elmozdításának ügyét
Az Alkotmánybíróság előtt annak az alaptörvény-módosításnak a vizsgálata szerepel, amely lehetővé tette Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
A testülethez július 21-én érkezett indítvány a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőitől.
A beadványban azt kérik, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Sulyok Tamás elmozdítását lehetővé tévő alaptörvény-módosítás érintett rendelkezéseit.
Az indítványozók érvelése szerint a módosítás nem felel meg az Alaptörvényben meghatározott eljárási követelményeknek.
Korábban Sulyok Tamás maga is az Alkotmánybírósághoz fordult
Az ügynek különös előzménye van, hiszen Sulyok Tamás korábban maga vezette az Alkotmánybíróságot.
Júniusban még hivatalban lévő köztársasági elnökként azt szerette volna elérni, hogy a testület mondja ki: a parlamenti többség nem mozdíthatja el tisztségéből az elfogadott módon.
A tervezett ülés azonban akkor meghiúsult.
A tizenöt alkotmánybíró közül hét személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizárási okot jelentett be. Emiatt a testület határozatképtelenné vált, így az ügyben nem születhetett döntés.
Csak az eljárási szabályokat vizsgálhatja az Alkotmánybíróság
Az ügy egyik legfontosabb jogi kérdése, hogy az Alkotmánybíróság milyen szempontok alapján vizsgálhatja az Alaptörvény módosítását.
A jelenlegi szabályozás alapján a testület az alkotmánymódosítások tartalmát nem vizsgálhatja felül abból a szempontból, hogy azok összhangban állnak-e az Alaptörvény más rendelkezéseivel.
Eljárási szabálytalanságokat ugyanakkor vizsgálhat.
A mostani indítvány ezért arra hivatkozik, hogy az Alaptörvény módosítása során megsértették az alkotmányos eljárási követelményeket.
Az Európai Unió Bíróságához is fordulhatna az Ab
A Fidesz–KDNP képviselői azt is kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.
Az indítvány az uniós szerződés jogállamiságra és demokráciára vonatkozó értékeinek értelmezését is szükségesnek tartja.
Az Alkotmánybíróság ügyirata szerint az indítványozók annak eldöntéséhez tartják ezt fontosnak, hogy a kifogásolt rendelkezés valódi alkotmányos szabálynak tekinthető-e, vagy valójában egy konkrét személyre vonatkozó egyedi közhatalmi döntésről van szó.
Az indítvány szerint:
„Ezen értelmezés szükséges annak megítéléséhez, hogy a támadott rendelkezés valódi normatív alkotmányos szabálynak vagy az alkotmánymódosító hatáskör tárgyi körén kívül eső egyedi közhatalmi döntésnek minősül-e.”
A teljes érintett rendelkezés megsemmisítését kérik
Az indítványozók kifogása az Alaptörvény módosításának azon pontjára vonatkozik, amely közvetlenül rendelkezett a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumáról.
Érvelésük szerint az érintett 34. pont első mondata közvetlenül és automatikusan megszüntette a módosítás hatálybalépésekor hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását.
A második mondat pedig erre építve rendelkezett az új köztársasági elnök megválasztásáról.
Az indítványozók szerint, ha az első mondatot megsemmisítik, a második mondat alkalmazásának alapja is megszűnik. Emiatt a teljes 34. pont megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
A képviselők 12 éves mandátumkorlátja is napirenden lesz
Nem csak a Sulyok Tamás elmozdítása körüli jogvita kerül a testület elé.
Az Alkotmánybíróság megvizsgálja azt a módosítást is, amely legfeljebb 12 évben határozná meg az országgyűlési képviselők mandátumának időtartamát.
A szabály alkotmányosságának felülvizsgálatát szintén országgyűlési képviselők kezdeményezték.
A kérdés jelentősége túlmutat az aktuális parlamenti cikluson, hiszen a rendelkezés hosszabb távon határozhatja meg, meddig töltheti be ugyanaz a személy az országgyűlési képviselői tisztséget.
A 70 éves korhatárról is dönthetnek
A hétfői ülés harmadik fontos témája az alkotmánybírókra vonatkozó életkori korlátozás.
Az új szabály 70 éves korhatárt állapít meg az alkotmánybírók számára. Hasonló korlátozás korábban már létezett, később azonban eltörölték.
Az indítványozók most azt kérik a testülettől, hogy vizsgálja felül a rendelkezést, és állapítsa meg annak alaptörvény-ellenességét.
Több fontos alkotmányossági ügy kerül egyszerre napirendre
Az Alkotmánybíróság augusztus 17-i ülése így három jelentős kérdés miatt is kiemelt figyelmet kaphat.
A testületnek a volt köztársasági elnök mandátumának megszüntetését lehetővé tévő rendelkezés mellett az alkotmánybírók életkori korlátozásával és a parlamenti képviselők 12 éves mandátumlimitjével is foglalkoznia kell.
A Sulyok Tamás elmozdítása körüli ügy különösen nagy jelentőségű, hiszen az Alkotmánybíróságnak azt kell megvizsgálnia, megfelelt-e az Alaptörvényben rögzített eljárási követelményeknek az a módosítás, amely alapján megszűnt a korábbi államfő megbízatása.
Forrás: HVG
