Jelentős változás előtt állhatnak a magyar szélerőmű-beruházások: az új hálózati csatlakozási pályázatok mellett olyan uniós előírásokat is figyelembe kell venni, amelyek az európai technológiák alkalmazását ösztönzik. Ez erősítheti az európai ipart és csökkentheti a külső függőséget, ugyanakkor növelheti a beruházások költségeit és időigényét.
Az új hazai szabályok alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) évente legalább egyszer kifejezetten szélerőművekre vonatkozó hálózati csatlakozási pályázatot kell kiírnia. A cél, hogy 2030 végéig összesen 4000 megawattnyi új szélerőmű-kapacitás kaphasson csatlakozási lehetőséget.
Közel 1000 megawattnyi kapacitás jöhet az első pályázaton
Az első pályázati kör kiírása augusztus végéig várható. A korábban tervezett 700 megawatt helyett a nagy beruházói érdeklődés miatt közel 1000 megawattnyi új szélerőmű kaphat hálózati csatlakozási lehetőséget.
A pályázat egy kombinált aukció lesz, amelyben a beruházók egyszerre pályázhatnak a fizikai hálózati csatlakozási kapacitásra, valamint a megtermelt villamos energia értékesítési és támogatási konstrukciójára.
Magyarország jelenlegi szélerőmű-kapacitása mintegy 325 megawatt, így a következő években jelentős bővülés indulhat el.
Az EU az európai technológiákat részesítené előnyben
Az Európai Unió az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a nagyszabású tisztaenergia-beruházások során lehetőség szerint európai gyártók technológiáit használják.
A cél, hogy az EU ne kerüljön olyan függő helyzetbe a kulcsfontosságú zöldtechnológiák területén, mint korábban az orosz földgáz, illetve más energiahordozók és technológiák esetében.
A törekvés mögött gazdaságvédelmi, ellátásbiztonsági és kiberbiztonsági szempontok egyaránt állnak.
A kínai szélturbinák jelentősen olcsóbbak
A helyzetet nehezíti, hogy a kínai szélturbina-gyártók komoly árversenyt támasztanak európai riválisaiknak. Az elemzések szerint egyes kínai gyártók akár 30–40 százalékkal alacsonyabb áron kínálhatják turbináikat, miközben rövidebb szállítási időt is vállalhatnak.
Az Európai Unió ugyanakkor vizsgálja, hogy ebben mekkora szerepet játszanak a kínai állami támogatások. Az Európai Bizottság a külföldi szubvenciókról szóló szabályozás alapján már vizsgálatokat indított a kínai szélturbina-iparral kapcsolatban.
A kínai technológiák európai alkalmazásával kapcsolatban kiberbiztonsági aggályok is felmerültek. Ezek elsősorban a távoli hozzáférés, az adatbiztonság és a kritikus energetikai infrastruktúra védelme köré összpontosulnak.
Uniós szabályok befolyásolhatják a magyar beruházásokat
Az EU Net-Zero Industry Act rendelete fenntarthatósági és ellátásbiztonsági szempontokat is beemel a tisztatechnológiai közbeszerzések és aukciók feltételei közé.
A szabályozás célja az ellátási láncok diverzifikálása és annak megakadályozása, hogy Európa egyetlen harmadik országtól váljon túlzottan függővé.
Az Európai Bizottság emellett a külföldi támogatások hatását is vizsgálja. Amennyiben bebizonyosodik, hogy egyes kínai gyártók tisztességtelen állami támogatásoknak köszönhetően tudnak jelentősen alacsonyabb árakat kínálni, további uniós piacvédelmi intézkedések is következhetnek.
Kiberbiztonsági követelményeknek is meg kell felelni
A szélerőművek ma már jelentős digitális infrastruktúrával rendelkeznek, ezért a hálózati csatlakozásnál a kiberbiztonság is fontos szempont.
A magyar szabályozás alapján a hálózati társaságoknak is vizsgálniuk kell az alkalmazott berendezések biztonságát. Problémát jelenthetnek azok az eszközök, amelyek távoli hozzáférése sebezhető, vagy más módon nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.
Ez tovább szűkítheti a magyar beruházások során felhasználható technológiák körét.
Drágább lehet a hazai szélenergia-bővítés
Az európai ipar védelmét szolgáló intézkedések egyik lehetséges következménye, hogy a magyar szélerőmű-beruházások költségesebbé válhatnak.
Az olcsóbb kínai technológiák korlátozása növelheti a beruházási költségeket, és bizonyos esetekben a projektek megvalósítását is lassíthatja. Ez különösen az alacsonyabb beruházási lehetőségekkel rendelkező uniós országok számára jelenthet kihívást.
Magyarország így kettős helyzettel nézhet szembe: miközben hosszú idő után ismét jelentős szélerőmű-fejlesztések indulhatnak, az új uniós iparpolitikai és biztonsági követelmények miatt ezek megvalósítása a korábban vártnál drágább lehet.
forrás:hvg
