Rendkívül gyenge lehet az idei magyar almatermés: a jelenlegi becslések alapján mindössze 130–140 ezer tonna gyümölcs kerülhet le a fákról. Ez az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb termésmennyisége lehet, miközben a gazdák az alacsony felvásárlási árakkal is kénytelenek szembenézni. Az ipari almáért jelenleg nettó 50–52 forintot fizetnek kilogrammonként.
A FruitVeB friss piaci helyzetképe szerint több kedvezőtlen tényező egyszerre sújtja a magyar almatermelőket: a fagykárok és az aszály mellett az import, a magas uniós készletek, a hazai piac szervezetlensége és az árrésstop hatása is nehezíti a helyzetüket.
Magyar almatermés: 50 éve nem volt ilyen kevés
A 130–140 ezer tonnára becsült idei termés még a tavalyi rendkívül gyenge eredménytől is jelentősen elmaradhat. 2025-ben körülbelül 170 ezer tonna alma termett Magyarországon, amit már akkor is történelmi mélypontként értékeltek.
Egy átlagos évhez viszonyítva az idei terméskiesés elérheti a 70 százalékot.
Ennek komoly következményei lehetnek a feldolgozóiparban is. Magyarország körülbelül 350 ezer tonnás almafeldolgozó-kapacitással rendelkezik, amelynek a FruitVeB szerint idén mindössze 20–25 százalékára lehet elegendő hazai alapanyag.
Az étkezési alma esetében sem lesz elegendő a magyar termés: a becslések szerint a belföldi kereslet csupán 50–60 százalékát fedezheti.
A fagy, az aszály és a hőség is megtizedelte a termést
A rendkívül rossz eredményhez az időjárás több módon is hozzájárult.
A legnagyobb problémát az áprilisi és májusi fagyok okozták. Ezek önmagukban mintegy 60 százalékos termésveszteséghez vezettek.
A gyümölcsösök helyzetét ezt követően tovább nehezítette a tavasz óta tartó aszály, majd a nyári hőség. A kedvezőtlen időjárási körülmények együttesen vezettek oda, hogy az idei magyar almatermés a várakozások szerint fél évszázados mélypontra kerülhet.
A kevés alma ellenére alacsonyak a felvásárlási árak
Normál piaci körülmények között a kínálat jelentős visszaesése áremelkedést is hozhatna. A FruitVeB adatai szerint azonban jelenleg ennek az ellenkezője látható.
Az ipari almáért a léüzemek nettó 50–52 forintot fizetnek kilogrammonként. Ez körülbelül 15 forinttal alacsonyabb a tavalyi, és közel 30 forinttal marad el a 2024-es árszinttől.
Az étkezési alma esetében sem kedvezőbb a helyzet. A Gála fajtáért a nagybani piacra szállító kereskedők kilogrammonként 150–180 forintot kínálnak, míg a hosszabb tárolásra vásárló cégek jellemzően csak 110–130 forintot fizetnek.
A termelői árak így a szezon kezdetén 30–40 százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál.
Az import és az uniós készletek is nyomják az árakat
Az alacsony árak mögött az európai piaci helyzet is meghúzódik.
Az Európai Unió tárolóiban június elején összesen 1,022 millió tonna alma volt. Ez 50,9 százalékkal több az egy évvel korábbi mennyiségnél. A régi készletek értékesítése jelentős kínálatot teremt a piacon, ami lefelé nyomhatja az árakat.
Újabb nyomás érkezhet Lengyelország felől is. Szeptember közepén ugyanis várhatóan nagyobb mennyiségben megjelenik a lengyel alma a piacon. A FruitVeB szerint tavaly a lengyel kínálat 20–25 százalékkal szorította lejjebb a magyar árakat.
A FruitVeB az árrésstop hatását is problémának tartja
A szakmai szervezet szerint a hazai termelők gyenge érdekérvényesítő képessége szintén hozzájárul a kialakult helyzethez.
Példaként Dél-Tirolt említik, ahol két nagy szervezet értékesíti az almatermés jelentős részét. Magyarországon ezzel szemben mintegy 15 beszállító versenyez az áruházláncok megrendeléseiért, ami a FruitVeB értékelése szerint lefelé hajtja az árakat.
A szervezet az árrésstopot is a kedvezőtlen tényezők között említi. Értékelésük szerint az intézkedés következtében az alma kevésbé vonzó termékké vált a kereskedelmi láncok számára, visszaszorultak a promóciók, és egyes szereplők inkább az import – különösen a lengyel alma – felé fordultak.
A helyzet így különösen nehéz a magyar gazdák számára: miközben a magyar almatermés az elmúlt 50 év legalacsonyabb szintjére eshet, a jelentős terméskiesést egyelőre nem ellensúlyozzák magasabb felvásárlási árak.
forrás:SzMo
