M\u00e1rcius 8. N\u0151nap. Az ENSZ K\u00f6zgy\u0171l\u00e9se 1977-ben nyilv\u00e1n\u00edtotta m\u00e1rcius 8. napj\u00e1t a n\u0151k jogai \u00e9s a nemzetk\u00f6zi b\u00e9ke napj\u00e1v\u00e1.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
1857-ben ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer munk\u00e1sn\u0151 sztr\u00e1jkolt egyenl\u0151 b\u00e9r\u00e9rt, munkaid\u0151-cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9rt. Politikai, feminista \u00e9s szakszervezeti mozgalmak k\u00fczdelmeinek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n val\u00f3sult meg az az \u00f6tlet, hogy az \u00e9v egy napja legyen jelk\u00e9pesen a n\u0151k\u00e9. 1909-ben az Amerikai Szocialista P\u00e1rt febru\u00e1r 28-\u00e1t tette meg nemzeti n\u0151napp\u00e1, s 1913-ig e napon tartott\u00e1k az \u00fcnnepet. Az 1910-ben Koppenh\u00e1g\u00e1ban megtartott II. Nemzetk\u00f6zi Szocialista N\u0151kongresszuson a n\u00e9met Clara Zetkin javasolta, hogy \u00e9vente rendezzenek vil\u00e1gszerte n\u0151napot.<\/p>\n\n\n\n
A Nemzetk\u00f6zi N\u0151napot el\u0151sz\u00f6r 1911. m\u00e1rcius 19-\u00e9n \u00fcnnepelt\u00e9k meg Ausztri\u00e1ban, D\u00e1ni\u00e1ban, N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s Sv\u00e1jcban. A t\u00fcntet\u00e9seken, felvonul\u00e1sokon sok f\u00e9rfi is r\u00e9szt vett, s akkoriban a n\u0151k v\u00e1laszt\u00f3jog\u00e1nak megszerz\u00e9se kapott hangs\u00falyt. (Finnorsz\u00e1gban a n\u0151k m\u00e1r 1906-t\u00f3l szavazhattak. Oroszorsz\u00e1gban 1917-t\u0151l, N\u00e9metorsz\u00e1gban 1919-t\u0151l, a franciaorsz\u00e1gi \u00e9s az olaszorsz\u00e1gi n\u0151k azonban csak a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t\u0151l, a belg\u00e1k 1958-t\u00f3l, a sv\u00e1jciak 1971-t\u0151l, a portug\u00e1lok 1976-t\u00f3l, liechtensteini n\u0151k csup\u00e1n 1984-t\u0151l. <\/p>\n\n\n\n