A mákos guba nem próbál meg senkit lenyűgözni. Nem kísérletezik, nem újít, nem kér bocsánatot azért, ami. Egyszerűen csak ott van az asztalon, és mindenki tudja, hogy jó helyen van.
Régi étel. Olyan régi, hogy már senki sem emlékszik, ki találta ki először. Valószínűleg valaki, akinek volt pár szelet kiszáradt kalácsa, egy marék mák és elegendő türelme ahhoz, hogy valamit kigondoljon belőlük.
A vaníliasodó pedig nem kötelező. De olyan, mint egy jó mondat végén az utolsó szó – nélküle is megáll az egész, vele viszont egészen más.
Miért épp kiszáradt kalács?
A friss kalács is megteszi, de a kiszáradt az igazi. Jobban issza magába a tejes-tojásos keveréket, és sütés után sem esik szét. Megőriz valamit a formájából, miközben belül egészen puha lesz.
Ha nincs otthon kiszáradt kalács, vágd fel frissen, és hagyd néhány órán át száradni. Az idő itt is elvégzi a munkáját.
Hozzávalók – 4 személyre
A gubához:
50 dkg kiszáradt kalács vagy briós
5 dl tej
3 tojás
3 evőkanál cukor
1 teáskanál vaníliakivonat
Csipet só
2 evőkanál vaj a sütőtál kikenéséhez
A mákos réteghez:
15 dkg darált mák
8 evőkanál cukor
1 dl tej
1 teáskanál vaníliakivonat
A vaníliasodóhoz:
4 tojássárgája
4 evőkanál cukor
5 dl tej
1 vaníliarúd vagy 2 teáskanál vaníliakivonat
1 evőkanál étkezési keményítő
A vaníliasodó elkészítése
Kezdd a sodóval, mert időre van szüksége, hogy lehűljön.
A tojássárgáját keverd habosra a cukorral. Egy kisebb lábosban melegítsd fel a tejet a kikapart vaníliarudddal együtt, de ne forrald fel – elég, ha gőzölög.
Lassan, vékony sugárban öntsd a meleg tejet a tojásos keverékhez, közben folyamatosan keverd. Add hozzá a keményítőt, majd az egészet öntsd vissza a lábosba.
Közepes lángon, állandó keverés mellett főzd, amíg besűrűsödik. Ez nem gyors folyamat, és nem is szabad siettetni. Ha abbahagyod a keverést, a sodó odaég, és a munkád kárba megy.
Amikor már szépen bevonja a kanalat, vedd le a tűzről. Tedd félre hűlni.
A mákos réteg
A darált mákot keverd össze a cukorral, a tejjel és a vaníliakivonattal. Addig dolgozd össze, amíg egynemű, nedves állagú masszát kapsz.
Ne legyen sem túl száraz, sem túl folyós. A mák tudja, mikor jó – addig keverd, amíg azt érzed, hogy megállt.
A guba összeállítása
A sütőt melegítsd elő 180 fokra.
A kalácsot vágd ujjnyi vastag szeletekre. A tejet keverd össze a tojásokkal, a cukorral, a vaníliakivonattal és a csipet sóval.
Mártsd bele a kalácsszeletek felét a tejes keverékbe, és fektess belőlük egy réteget a kivajazott sütőtálba. Nem kell sokáig áztatni – elég, ha mindkét oldala átvette a nedvességet.
Kend rá egyenletesen a mákos masszát. Majd mártsd be a maradék kalácsszeletek, és fedd be velük a mákos réteget.
Öntsd rá a maradék tejes-tojásos keveréket. Hagyd állni öt percig, hogy a felső réteg is magába szívja.
Sütés
Lefedve süsd 25 percig, majd vedd le a fóliát, és süsd még 15 percig, amíg a teteje aranybarnára pirul.
Sütés közben a konyha elkezd úgy illatozni, ahogy csak kevés dolog képes. A mák, a vanília és a pirult kalács együtt olyasmit csinál a levegővel, ami miatt az ember önkéntelenül is lassabban kezd mozogni.
Tálalás
Melegen, bőséges vaníliasodóval leöntve.
Langyosan is finom. Másnap, hidegen, egyenesen a tálból kiszaggatva szintén megállja a helyét – bár erre ritkán kerül sor, mert általában nem marad belőle.
A mákos guba vaníliasodóval nem kér sokat. Egy kiszáradt kalács, némi türelem és egy lábos, amelyikben nem kap oda a sodó.
Cserébe pontosan azt adja, amit egy ilyen étel adhat. Valami régit, ismerőset és meleget – éppen annyit, amennyire néha szükség van.
