A Somló hegy északi lábánál, Veszprém vármegye egyik legszebb táján bújik meg Magyarország egyik legkülönlegesebb főúri rezidenciája: a dobai Erdődy-kastély. Aki ide érkezik, nem csupán egy lenyűgöző épületet talál, hanem egy évszázadokon át formálódó történetet is.
Az Erdődyek és a somlói birtok története
A kastély múltja több mint ötszáz évre nyúlik vissza. A jánosházi uradalmat Somló várával és a környező birtokokkal együtt Bakócz Tamás esztergomi érsek szerezte meg a Szapolyaiaktól 1495 körül. Halála után unokaöccsére, az Erdődy nevet felvevő Péterre szállt az örökség.
A birtok azonban hosszú időre kikerült a család kezéből. Erdődy II. Péter 1547-ben elzálogosította a devecseri Choron családnak, és csak a 18. század közepére sikerült az Erdődyeknek fokozatosan visszaszerezniük az egykori uradalmat.
A család számára a dobai birtok nemcsak gazdasági központ volt, hanem rangjuk és múltjuk szimbóluma is.
Egy kastély születése a Somló árnyékában
A kastély megépítését gróf Erdődy Károly határozta el a 19. század elején. Bár jelentős birtokokkal rendelkezett, nem volt olyan vidéki rezidenciája, amely méltó lett volna családja rangjához. A Somló-hegy közelében végül megtalálta azt a helyet, ahol elképzelése valósággá válhatott.
A tervekkel a francia származású Charles Moreau építészt bízták meg, aki az Esterházyak körében már komoly hírnevet szerzett magának. Moreau a klasszicista építészet eleganciáját ötvözte az akkoriban modernnek számító angol tájképi kertstílussal.
Az építkezéshez a közeli Somlóvár köveit is felhasználták. A munkálatokon külföldi mesterek dolgoztak: érkeztek szakemberek Morvaországból, Itáliából, Horvátországból és Bécsből is. A kastély végül 1839-re nyerte el végleges formáját.
Az egyemeletes, timpanonos homlokzatú épület a park legmagasabb pontjára került. A hófehér kastély már messziről uralta a tájat.
Nevét sem véletlenül kapta: a család gyakran „Somlóvárnak” vagy „Új-Somlóvárnak” nevezte, utalva arra, hogy az új rezidencia a romos középkori vár örökébe lépett.
A panoráma, amely miatt érdemes megállni
A kastély fekvése egészen különleges. A dombtetőről szinte körpanoráma nyílik a környező falvakra, a Somló-hegyre és az egykori családi vár romjaira.
A teraszról nézve könnyű megérteni, miért választották ezt a helyet. A táj egyszerre nyugodt és monumentális. A Somló vulkanikus tömbje szinte őrködik a kastély felett.
Ma is ez az egyik legnagyobb élmény itt: a látvány. A csend. Az érzés, hogy a történelem még mindig jelen van a fák között.
Az ország egyik legszebb angolparkja
A kastély körül elterülő park önmagában is különleges látványosság. A közel 90 hektáros angolpark majdnem akkora, mint a budapesti Városliget.
Charles Moreau a történelmi Magyarország egyik legszebb tájképi kertjét alkotta meg itt. A természetes domborzatot, az erdőket, réteket és vizeket úgy rendezte össze, hogy az egész park szinte festményként hasson.
A kortársak is csodájára jártak. Fényes Elek 1852-ben úgy fogalmazott, hogy a dobai kastély angolkertje „az elsők közé tartozik az egész birodalomban”.
A parkban ma is különleges fafajok találhatók: tulipánfák, fekete diók, bíbor tölgyek, babérlevelű tölgyek és szeldelt levelű bükkök. A 19. század végén tovább bővítették a birtokot: új tavakat alakítottak ki, dámvadkertet létesítettek, és egzotikus növényekkel gazdagították a parkot.
A tavak és a sétautak együtt különösen romantikus hangulatot adnak a helynek.
A 20. század pusztítása
A kastély fénykora a második világháborúval ért véget. Az Erdődy család a Vörös Hadsereg elől Németországba menekült. A háború után az épület új szerepet kapott: működött benne tüdőszanatórium és szocioterápiás intézet is.
Az évtizedek során azonban az állapota fokozatosan romlott.
Miközben a park szépsége részben megmaradt, maga a kastély lassan pusztulásnak indult.
Újjászületett park, pusztuló kastély
A 2000-es években megkezdődött a park helyreállítása. A rekonstrukció alapját Alföldy Gábor tájépítész Europa Nostra-díjas kerttörténeti dokumentációja adta.
A több százmillió forintos felújítás során helyreállították a történelmi sétautakat, kitisztították a nyiladékokat, megújították a tavakat és hidakat, valamint pótolták az elpusztult növényállomány jelentős részét.
A park ma ismét lenyűgöző.
A kastély épülete viszont továbbra is rossz állapotban van. A vakolat több helyen omlik, a belső terek életveszélyesek, ezért az épület nem látogatható. Különösen szomorú látvány, amikor a lehulló vakolat a carrarai márványteraszra hullik. Mintha a múlt lassan saját magára omlana rá.
Ez teszi igazán különössé a helyet: a park újra él, miközben a kastély még mindig a megmentésére vár.
Mit láthat ma a látogató?
Bár maga az épület nem látogatható, a park egész évben szabadon bejárható.Évente közel tízezer vendég érkezik sétálni, fotózni vagy egyszerűen csak elcsendesedni.
A hatalmas parkban akár órákig lehet barangolni úgy, hogy az ember alig találkozik másokkal. Az egyik legszebb pont a főkapu közelében fekvő Hattyús-tó, ahol a kastély hófehér sziluettje visszatükröződik a vízben, háttérben a Somló várromjával.
A látvány egyszerre gyönyörű és melankolikus.
Praktikus tudnivalók
Doba Veszprém vármegye nyugati részén, Ajkától körülbelül 15 kilométerre található. Autóval könnyen megközelíthető, de tömegközlekedéssel is elérhető Ajka felől.
A kastélypark látogatását érdemes összekötni a Somló-hegy és a Somlóvár romjainak felfedezésével, illetve a környék híres borvidékének bejárásával.
Tavasszal és ősszel különösen szép a park, de a nyári lombkorona és a téli havas táj is egészen sajátos hangulatot ad neki.
A dobai Erdődy-kastély és parkja nem csupán kirándulóhely. Egy darab magyar történelem. Egy hely, ahol egyszerre van jelen szépség, hanyatlás és remény. És talán éppen ettől olyan nehéz elfelejteni.
