Egy alig hétszáz lelkes Vas vármegyei település őrzi Magyarország egyik legkülönlegesebb kastélytörténetét. Acsád neve talán kevesek számára ismert, pedig a faluban egykor befolyásos arisztokraták éltek, több mint kétszáz éves platánfák sorakoznak az utak mentén, és a helyiek szerint időről időre egy rejtélyes látogató is felkeresi a befalazott családi kriptát.
A Szegedy-család több évszázados örökséget hagyott maga után
A történészek szerint a Szegedy család története egészen Mátyás király koráig vezethető vissza. A família a 15. században szerzett jelentős birtokokat, majd a 17. század végén Acsád is a tulajdonukba került.
A ma is álló kastély a család egyik legismertebb tagjához, Szegedy Ferenchez köthető, aki nemcsak Zala vármegye első alispánjaként, hanem országgyűlési követként és akadémiai vezetőként is ismert volt. Életútját jól mutatja, hogy még a Napóleon elleni hadjáratokban is részt vett.
Az eredetileg késő barokk stílusú épületet 1824-ben klasszicista formában alakították át, ezzel megteremtve azt az arculatot, amely ma is meghatározza a kastély látványát.
Acsád büszkesége a legendás platánsor
A kastély átépítésével egy időben egy különleges angolparkot is kialakítottak, amelynek leglátványosabb eleme a máig fennmaradt platánsor.
A negyvennégy fából álló fasor több mint kétszáz éves, és a település egyik legismertebb jelképe lett. A helyiek olyannyira büszkék rá, hogy az újonnan életre hívott Platán Fesztivál is erről kapta a nevét.
A parkban számos különleges növény is helyet kapott. Grazból mamutfenyőket és szomorú bükköket hozattak, a helyi hagyomány szerint pedig itt található az ország egyik legidősebb páfrányfenyője is, amelyet még 1808-ban ültettek.
A kastély a kor egyik legmodernebb birtokközpontja volt
A Szegedy család nemcsak a társadalmi életben, hanem a gazdálkodásban is úttörő szerepet vállalt.
A birtokon korszerű mezőgazdasági módszereket alkalmaztak, fejlesztették az állattenyésztést, és jelentős összegeket fordítottak az uradalom modernizálására. A szimentáli szarvasmarha-tenyésztés országos elismerést hozott a családnak.
A fejlődés egyik legérdekesebb bizonyítéka, hogy Acsádon már 1885-ben működött Bell-rendszerű telefonkapcsolat a kastély és az istállók között.
Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Magyarországon a távbeszélő használatát csak évekkel később szabályozták hivatalosan.
Kórház lett a kastélyból
A család utolsó jelentős birtokosa, Szegedy Georgina különleges döntést hozott a második világháború utáni években.
Az arisztokrata örökös 1949-ben – az államosítást megelőzve – a szombathelyi közkórháznak ajándékozta az egész kastélyt. Indoklása szerint a család mindig is fontosnak tartotta a szociális és egészségügyi segítségnyújtást.
Nem ez volt az első ilyen kezdeményezésük. A kastélyban korábban hadviselt katonákat és rászorulókat is fogadtak, valamint a szombathelyi kórház számára is végeztek különböző feladatokat.
A második világháború alatt előbb német, majd szovjet katonák használták az épületet. Később kórházként működött, 1968 óta pedig idősek otthonának ad helyet.
A befalazott kripta és a titokzatos látogató
A kastély történetének talán legkülönösebb fejezete a helyi legendákhoz kapcsolódik.
A település katolikus templománál található a Szegedy család kriptája, amelynek bejáratát évekkel ezelőtt befalazták. A sírhely több családtag végső nyughelye.
A helyiek azonban egy különös történetet is őriznek.
A szájhagyomány szerint nagyjából évtizedenként egyszer megjelenik egy ismeretlen látogató a kriptánál. Virágot helyez el az építmény közelében, majd nyomtalanul távozik.
A történészek szerint elképzelhető, hogy a család külföldön élő leszármazottairól lehet szó, de a látogató személyazonosságát mindeddig nem sikerült tisztázni.
„Talán egyszer újra felbukkan valaki” – fogalmazott Kelbert Krisztina történész.
Acsádon ma is együtt él a múlt és a jelen
Bár a kastély ma már szociális intézményként működik, Acsád lakói továbbra is ápolják a település történelmi örökségét.
A platánsor bekerült a Vas Vármegyei Értéktárba, a település pedig egyre nagyobb figyelmet fordít kulturális értékeinek bemutatására.
A faluban sétálva ma is könnyen megelevenedik a múlt: a klasszicista kastély, az évszázados fák, a középkori eredetű templom és a rejtélyes kripta mind arról mesélnek, hogy Acsád jóval több, mint egy csendes nyugat-magyarországi kistelepülés.
forrás:index
